Felkészülés a 2011. első félévi magyar EU-elnökségre

2011. január 1. és június 30. között Magyarország látja el az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) soros elnökségét, szoros együttműködésben az elnökségi trió másik két tagjával, a megelőző két elnökséget adó Spanyolországgal és Belgiummal.

A soros elnökség nemcsak különleges kihívás és felelősség, hanem lehetőség is Magyarország számára. Ebben a félévben hazánknak a tagállamok közös érdekeinek, az Unió egészének a szolgálatában kell cselekednie. A soros elnökség elsősorban az Unió politikai irányítását, az Unió Tanácsának a működtetését, az uniós intézmények közötti kapcsolattartás feladatát, valamint az Unió képviseletét jelenti. Az EU politikai irányítása a tizennyolc hónapos csoportos elnökségi program és a 2011 első félévi magyar soros elnökségi program végrehajtásán keresztül valósul meg. A soros elnökség sikere az Unió politikai napirendjén szereplő kérdésekben kitűzött célok elérésében rejlik.

Az elnökségi felkészülés - a Kormány döntéseinek, valamint az uniós követelményeknek megfelelően - az érintett tárcák bevonásával 2007 elején megkezdődött, jó ütemben halad, és egyre több területre terjed ki. A felkészülés ütemezésénél fontos szempont, hogy hazánknak már 2010 elejétől, a csoportos elnökség kezdetétől be kell kapcsolódnia az elnökségi trió munkájába, szorosan együtt kell működnie Spanyolországgal és Belgiummal, majd biztosítania kell a folytonosságot a magyar elnökség során.

A Kormány 2007 májusában elfogadta a 2011. első félévi magyar EU-elnökség előkészítésével összefüggő feladatok ütemezéséről szóló 2079/2007. (V. 11.) Korm. határozatot. Ebben rendelkezett a felkészülés szervezeti kereteiről, koordinációs és felelősségi rendjéről, valamint főbb szakaszairól. Az elnökségi felkészülés kormányzati koordinációs mechanizmusa a tagállami működésre épül. A Kormány politikai döntéshozó testületként a miniszterelnök vezetésével létrehozta az EU-elnökség Bizottságot. Az EU-elnökség Bizottságnak különösen az elnökség programjának és arculatának meghatározásában, a sikeres elnökséghez szükséges társadalmi és politikai konszenzus, valamint az elnökségi feladatok ellátásához szükséges emberi és költségvetési erőforrások biztosításában van központi szerepe. Az elnökségi felkészülés kormányzati koordinációját a Külügyminisztérium végzi, a Miniszterelnöki Hivatallal és a többi tárcával együttműködve. A felkészülés aktuális kérdéseit rendszeresen napirendjére tűzi az Államtitkári Értekezlet. A felkészülés szakmai, operatív szintje az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB).

A magyar EU-elnökségi felkészülést a Kormány nyitott, párbeszédre épülő folyamatként kezeli. A külügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a Kormány nevében rendszeresen tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságait az elnökség előkészítéséről, fejleményeiről. A Kormány és az Országgyűlés elnökségi felkészüléssel kapcsolatos egyeztetésének fő fóruma az öt parlamenti párt egyetértésével 2008 márciusban létrehozott EU-elnökségi munkacsoport. A munkacsoport tagjai a frakcióvezető-helyettesek, a Kormányt állandó meghívottként a külügyminiszter képviseli. A munkacsoport az elnökségi felkészülés időszaka alatt működik. Feladata a felkészüléssel összefüggő legfontosabb hazai teendőkkel kapcsolatos egyeztetés, együttműködés, közös álláspont kialakítása. Titkárságát a Külügyminisztériummal együttműködve adja az Országgyűlés Külügyi Hivatala.

Az elnökségi feladatok ellátása jól felkészült köztisztviselői karral lehet sikeres. A Kormány 2007 decemberében fogadta el a 2011-es magyar EU-elnökség ellátásával összefüggő egyes humánpolitikai feladatokról szóló 2249/2007. (XII. 23.) Korm. határozatot, valamint az EU soros magyar elnökségében közvetlenül résztvevők kiválasztásáról, képzéséről és anyagi elismeréséről szóló 374/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet. A döntések az elnökségi feladatokhoz igazítottan határozzák meg az elnökségi stáb kiválasztásának feltételeit, a felkészítésüket szolgáló képzési stratégia fő elemeit.

Az elnökségi stáb kiválasztása 2008 elején megkezdődött. Az elnökségi stáb gerincét a jelenleg is uniós kérdésekkel foglalkozó tisztviselők alkotják, akik ma is képviselik Magyarország álláspontját a tanácsi fórumokon. Az elnökségi stáb létszáma az EU elnökség feladataihoz, a Tanács formációihoz, munkacsoportjaihoz, bizottságaihoz, továbbá a központi és tárcakoordinációs feladatokhoz igazodik, összesen mintegy 700 tisztviselő. A csoportos elnökség időszakában őket segíti majd mintegy 350-400 egy-egy témáért felelős tisztviselő (dossziéfelelős), illetve az adminisztratív feladatokkal foglalkozó mintegy 80 titkársági munkatárs. A létszám az uniós feladatokhoz igazodik, rugalmasan kezelendő.

A Kormány 2008 októberében döntött az elnökséghez kapcsolódó határozott idejű létszámbővítésről a központi igazgatásban (231 fő), valamint a külképviseleteken, elsősorban EU Állandó Képviseleten és a multilaterális képviseleteken (202 fő)

A Kormány 2007 decemberében elfogadta a képzési stratégiát, amely alapján a Külügyminisztérium - a társtárcák egyetértésével - részletes elnökségi képzési koncepciót dolgozott ki. Az elnökségi képzés magában foglalja az elnökségi feladatok ellátáshoz kapcsolódó uniós szakmai képzést (előadások, illetve szemináriumok formájában), az idegen nyelvi képzést (angol, francia), valamint az elnökségi feladatok ellátásával összefüggő kompetenciák fejlesztésére irányuló képzést. Az elnökségi képzés 2008 őszén megkezdődött.

Spanyolország, Belgium és Magyarország szoros, újszerű együttműködést kíván kialakítani a trió együttműködés keretében. A közös politikai felelősségvállalás kifejezése érdekében a három ország közös pályázatot írt ki 2008. november 18-án egy közös 18 hónapos logó megtervezésére, amely az állandó közös elem mellett félévente változó nemzeti elemet is tartalmaz. A nyertes pályaművet Jose Luís Rodríguez Zapatero spanyol, Herman Van Rompuy belga és Bajnai Gordon magyar kormányfő 2009. október 29-én a brüsszeli Európai Tanács margóján tartott egyeztetésüket követő sajtótájékoztatón mutatta be a nagyközönségnek. Közös elnökségi logóra még nem volt példa az unió történetében, a három állam ezzel hagyományt kíván teremteni.

Lezárultak az egyeztetések a csoportos elnökség tizennyolc hónapos programjáról. A csoportos elnökség rövid stratégiai, és az egyes uniós, közösségi politikákat külön-külön ismertető operatív programot készített. A csoportos elnökség programját az Általános Ügyek Tanácsa 2009. december 7-i ülésén jóváhagyta. Emellett minden elnökség számára adott a lehetőség, hogy féléves programot is kidolgozzon. Az elnökségi program mellett 2011-re ki kell alakítani az elnökségi naptárat is.

A magyar elnökségi félév prioritásait, hangsúlyait az Unió általános haladási irányával, és a csoportos elnökségi munkaprogrammal összhangban kell meghatározni. Lehetőség nyílik azonban arra is, hogy a magyar félévnek sajátos jellege, hangsúlya legyen. A magyar elnökségi programot 2010 tavaszára kell elkészíteni.